Acest proiect a fost finanţat cu sprijinul Comisiei Europene. Această pagină web reflectă numai punctul de vedere al autorului şi Comisia nu este responsabilă pentru eventuala utilizare a informaţiilor pe care le conţine.

Péder községben az Európai Bizottság által támogatott pályázat kerül megszervezésre, mely az „Európai Polgárok Párbeszéde“ elnevezést viseli. A két szakaszos projekt megvalósításában négy ország vesz részt társszervezőként: Szlovákia, Magyarország, Románia és Szerbia.

Az első szakaszban egy nagykiterjedésű, nyílt párbeszédre kerül sor a partnerrégiók polgárai között, melynek témái:

   az EÚ politikájának hatása a polgárok mindennapi életére

Az előnyök, amit az EU teremtett értékek, jogok és lehetőségek hoznak számomra

Hogyan tudok hozzájárulni az európai szabad, biztonságos és igazságos területének fejlődéséhez

Hogyan hatnak a döntéshozatali hatáskörök és a folyamatban lévő európai politikák a helyi viszonyokra és az európai szempontú helyi kérdésekre

A pályázat része a közös projektek létrehozása és a partnerrégiók bemutatása is. A régiók prezentálásának és a projekt témáihoz kapcsolódó párbeszédeknek, fórumoknak remek színtere a pályázat céljainak segítésére létrehozott weblap.

A projekt második szakaszában  a partnerrégiók 120 képviselője találkozik Péderben május 15. és 18. között. A találkozó célja a személyes kapcsolatok kialakítása, a projekt témáinak megvitatása, a közös pályázatalkotás és  nem utolsó sorban a partnerrégiók folklórjának, gasztronómiájának megirmerése. Lehetőséget biztosít a további kultúrális, társadalmi és gazdasági együttműködés megtervezésére. A pályázat keretében ökumenkus istentiszteletre kerül sor a péderi református templomban és Péder község testvértelepülési szerződést is köt a romániai Szilágynagyfaluval.

PROJEKT PARNEREK:

   Comuna Nuşfalău (Syilágynagyfalu) 

    Localitatea Nuşfalău are ce să ofere turiştilor: morminte avare sau slave, reşedinţa familiei Banffy, biserica construită în secolul XV sau şcoala din secolul XVI. Primele documente o atestă din 1213. În 1660 localitatea este decimată de epidemii şi războaie, dar se întăreşte din nou. Locuitorii ei sunt ospitalieri şi îşi respectă personalităţile.

    Nuşfalău - în limba maghiară Szilágynagyfalu - este aşezat în vestul judeţului Sălaj, pe cursul superior al Barcăului - râul aparţinător bazinului hidrografic al Tisei - la o răscruce de drumuri importante, la o altitudine de 215 metri deasupra nivelului mării. Are o suprafaţă de 3670 hectare, iar numărul populaţiei - conform datelor ultimului recensământ al populaţiei din 1992 - era 3365 de locuitori, ocupând locul al treilea dintre aşezările rurale ale judeţului. Este locuit în mare parte de maghiari şi de religie reformată. Din anul 1968 este centrul administrativ al comunei formate din patru sate: Nuşfalău, Boghiş, Bozieş şi Birghez. Înaintea descălecării maghiarilor, pe teritoriul aşezării trăiau avari şi slavi. Prezenţa lor este dovedită prin necropolele tumulare (kurgani) din raza satului şi prin numeroase denumiri de râuri şi de aşezări: Crasna, Bistra, Cozniciu şi altele.

     

   Péder

    Péder a középkorban virágzó település volt, már 1317-ben templommal bírt. A török hódoltság korában az Erdélyi fejedelemség kebelébe tartozott, így nem volt kitéve sem a török hordák, sem a királyi csapatok pusztításának. Az 1715-20-as években – valószínűleg a pusztító járványok következtében – teljesen elnéptelenedett, ezért újra kellett népesíteni. Ez a 18. század folyamán református magyarok betelepítésével valósult meg. 1772-ben már 9 jobbágyot és 9 zsellért írtak össze Péderben.

    A 19-20. század fordulójának amerikai kivándorlási hulláma Pédert sem hagyta érintetlenül. A többség néhány év elteltével visszajött, de olyanok is vannak, akik végleg kinnmaradtak. 1944-ben Péderből is deportálták a zsidókat. Néhány hónappal később, 1945 februárjában a munkaképes férfi lakosság egy részének összegyűjtésére és elszállítására is sor került a Vörös Hadsereg által. Oroszországi kényszermunkára 14 férfit vittek, többségük aztán idővel visszatért, ketten odavesztek.

    Az 1960-as, de különösen az 1970-es években innét is jellemző volt a fiatalok elvándorlása, mert nem kaptak építkezési engedélyt. Ezért sokan a közeli városokban, például Szepsiben telepedtek le. 1981-től ez a rendelkezés megszűnt, újra építkezhet, aki akar. A lakosság számának csökkenését azonban még nem sikerült megállítani.

  Felsődobsza

    A falu helyén már a bronzkorban éltek emberek. Erről tanúskodnak a község fölötti Várdomb több korszakot feltáró régészeti leletei, melyeket a Nemzeti Múzeumban őriznek. A település Dubuchya alakban szereplő nevét csak az 1500-as évekből származó oklevelekből ismerjük. Tudjuk, hogy a község már az 1200-as években is létezett. A királyné által létrehozott német telepes falu volt, e mellett több más közeli faluval együtt a Vizsolyi ispánság felügyelete alá tartozott.

    1422-ben 22 jobbágyportája volt. A törökök Felsődobszát 1635-ben lerombolták, aztán a terület a XVIII. század elején ismét benépesült, sőt jövedelmező malmot is működtetett. A XIX. század elején 100-nál több háza, és közel 1000 lakosa, valamint jelentős bortermelése, és kiemelkedő juhtenyésztése volt.

    A községbe az 1930-as évek elején vezették be a villanyt, majd községházával és vágóhíddal is gazdagodott a település. A Hernádon 1911-ben létesített vízierőművet korszerűsítették, amely még napjainkban is üzemel. 1945 után a megalakult és jól működő Takarékszövetkezet sokáig fontos szerepet játszott a falu gazdasági életében. Később a lakosság egyre nagyobb hányada a városi iparban helyezkedett el.

 


   Сентa - A zentai Délibáb MME

    A zentai Délibáb MME 1992-ben alakult mint hagyományőrző csoport. Létszámunk 18 fő. Eddigi működésünk során számos fellépésen vettünk részt úgy helyben, mint Magyarországon, ahol szép eredményeket értünk el, öregbítve szülővárosunk hírnevét. Minden meghívásnak és felkérésnek igyekszünk a lehetőségeinkhez mérten eleget tenni, s tettük ezt a múltban is. Célunk a hagyományaink megőrzése, ápolása, megismertetése és továbbadása úgy a Tisza mentén, mint más országokban.Számos fellépésen vettünk már részt itthon: a város ünnepén minden év szeptemberében, könyvbemutatókon, kiállítások megnyitóján, a karácsonyi és a húsvéti műsorokon, az aratóünnepségeken, a kenyérszentelésen, a gyertyás felvonuláson novemberben, a vöröskereszt évi közgyűlésén, és a zentai polgármester felkérésére a városházán tartott gyűlések megnyitásakor stb. Az 1993-as évtől minden évben részt veszünk a Durindó népzenei találkozón, ahol többnyire szép eredményeket érünk el. Magyarországon többször vendégszerepeltünk: Budapesten, Kecskeméten, Gödöllőn, Csorváson, Kecelen, Hódmezővásárhelyen, Mórahalmon, Deszken, Csátalján, Debrecenben és Szászhalombattán. Mindehol igyekeztünk színvonalas műsort bemutatni. 2007-től tagjai vagyunk a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetségnek.

Díjazott eredményeink a következőek:

  • 1995-ben Magyarországon, Bugyin a nemzetközi minősítő versenyen arany fokozatot értünk el,
  • 1998-ban a Vass Lajos népzenei versenyen a kiváló arany fokozatot kaptuk meg (így eljutottunk a fővárosban megtartott Kárpát-medencei népzenei találkozóra),
  • 2001-ben Oromhegyesen a Gazdag Ág elnevezésű vetélkedőn első díjat nyertünk (Budapest polgármestere jutalmul meghívta csoportunkat ugyanoda),
  • 2004-ben Szolnokon kiérdemeltük a Magyar Zászló érdemrendet, amelyet el is hoztunk Zentának,
  • 2004-től 2006-ig Csorváson a lakodalmas találkozón első és második helyezéseket értünk el,
  • 2004-ben és 2005-ben, valamint 2007-ben a Durindó népzenei találkozón az első helyezettek között voltunk, így a rendezvény gálaműsorára javasolták csoportunkat,
  • 2006-ban a Kóta népzenei minősítő vetélkedőn kiérdemeltük a kiváló fokozatot,
  • 2008-ban és 2011-ben ugyanezen minősítő vetélkedőn az országos arany fokozatot szereztük meg,
  • 2009-től 2011-ig részt vettünk a Bulgáriában megtartott Balkan-Folk-Feszt rendezvényen,

 További célunk a minél jobb eredmények elérése, s ezáltal szülővárosunk Zenta hírnevének az öregbítése e széles Pannón hazában...